Ménvizsgáló állomás:a lótenyésztés tükre
A nagycenki intézmény szakemberei az egész lovas társadalom szempontjából is igen fontos munkát végeznek,mégis nagyon szűkös anyagi keretek között dolgoznak.
Nekiiramodik egy arab telivér.Rendkívül gyors mozgású állat,szinte repül a lovarda homokja fölött.Nekifut az egy méter tízes akadálynak,a levegőbe szökken,majd dübögve földet ér.A sarkon megtorpan,vár valamire.Ő még csak február végén jött hozzánk,de már megtanulta,hogy hol kell megálnia.Ott szokott ugyanis zabot kapni. -magyarázza Thomka István,az állomás vezetője.-
Az imént látott produkció a ménvizsgára felkészítés része.A lovak már futószáron mennek,nyereggel,illetve -a szabadon ugrást is gyakorolják.Nagycenken,az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Állomásán járunk.
A parádin kívül ez az egyetlen olyan intézmény az országban,ahol elvégzik a későbbi tenyésztéshez elengedhetetlen teljesítményvizsgálatot,a tenyésztési értékbecslést.Az istállók és egyéb létesítmények a Széchenyi-kastélyegyüttesben ,egészen pontosan annak keleti szárnyában találhatók.Széchenyi István az angliai útjai során megismert lótartási technológiát itt honosította meg.Elsősorban a használati lovakat tartották az istállókban,igaz,volt itt néhány igen értékes példány is.A család egyik kedvencét,a Pokol nevű angol telivér mént annyira szerették,hogy a gesztenyefáknál temették el.Ennél a lósírnál szeretett olvasgatni az utoljára itt élő Széchenyi gróf is.
A kastélyban a második világháború okozta a legnagyobb kárt.A szovjet katonák eltüzelték a tetőszerkezetet,és ehhez a könyvtárat használták gyújtósnak.
A háború után aztán bőven hagytak időt a környék lakosságának is arra,hogy építőanyag-bázisként használja a kastélyegyüttest. -meséli Thomka Iván.-
|